A „Kálvin időszerűsége” c. kötetről beszélget Fekete Zsuzsa
2009, September 18 - 21:18 — Múth JánosFazakas Sándor : Kálvin Évében nem Kálvint ünnepeljük, hanem Kálvin írásértelmezését, teológiáját, hatását próbáljuk meg értelmezni. Kálvin szándéka az volt, hogy Isten Igéjének, a Biblia szavának feleltessük meg az emberi életet.
- Kálvin hatása túlmutat az egyház keretein. Hogyan hat 500 év elteltével?
Fazakas Sándor: Fel kell fedezni a kálvini reformációnak akár a látens értékeit a társadalomban mind a demokratikus berendezkedés mögött, mind a nyugati típusú gazdasági élet mögött, még akkor is, ha sok tekintetben változott, torzult már. A kálvini gondolat azonban ott van. Max Weber tételére utalok, aki a kálvinista munkaerkölcsre vezette vissza azt a fajta gazdasági fellendülést és jólétet, ami Európát jellemezte. Az ember kiválasztottságának jeleit keresi a fáradhatatlan munkavégzésben. Tudom, hogy a liberális gazdaságpolitika ezen túllép, viszont ahhoz, hogy a gazdaságot társadalmi méretekben emberszerűvé, emberléptékűvé tegyük, hogy az ember újból felértékelődjön, ahhoz a kálvini tanítás, a kálvini hatással való foglalkozás korrektívaként, vagy kritikaként értelmezhető.
- Kálvin személyéhez rengeteg klisé, sztereotípia, rosszindulatú megjegyzés fűződik. Miért ambivalens a megítélése?
Fazakas Sándor: Ez nem új keletű, ez már az ő idejében elkezdődött. Az egyik vitapartnere már Kálvin életében egy lejárató hangvételű művet írt a teológiájáról és személyéről, amelyet propagáltak. Ennek a gyökere abban is kereshető, hogy bár Kálvin önmagát szerénynek és visszahúzódónak titulálta, a szenvedélyesen kereste az igazságot, az evangélium igazságának ügyéért hajlandó volt felvállalni a konfrontációkat is. Az evangélium átformálja az ember szociális kapcsolatait is, ez viszont nem megy konfrontáció nélkül. Viszont őt a maga korában kell látni, a 16. század gyermeke…