Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

Németh Pál református lelkész, a Kálvin Társaság elnöke mondja el véleményét Kálvinról:
Kálvinról inkább csak jelszavakat ismételgetünk, anélkül, hogy komoly ismereteink lennének az ő életéről, történelmi jelentőségéről. Egy ókori görög filozófus gondolatát idézem, így néhány dolog mindjárt világossá válik. Hérakleitosz Kr.e. 500 körül azt mondja, hogy "rossz tanújuk az embereknek a szemük és a fülük, ha barbár lelkük van". Tehát az, hogy milyennek látjuk a világot, mit és mennyit látunk belőle, attól függ, hogy milyen a lelki minőségünk. Így vagyunk Kálvin megítélésével is. Amikor Kálvin meghalt, Theodor Béza, az egyik legjobb barátja a fölötte mondott gyászbeszéd befejeztével ilyen kijelentésre fakadt:
"Soha a gonoszok nem hallhatták őt úgy, hogy ne rettegjenek tőle, sem a jók úgy, hogy meg ne szeressék". A kortárs így látta ezt akkor. Később is megmaradt ez a kettős viszonyulás. A Kálvin ellenes gyűlölet borzasztó erős volt mindig a történelem folyamán. Ilyen kijelentések hangzottak el például, hogy a Szervét-ügy miatt az egész kálvinizmus szalonképtelenné vált. A legdurvább megítélője Kálvinnak Voltaire volt. Ő mindennel megvádolja, jellemtelenséggel, kegyetlenséggel, beteglelkűséggel stb. Viszont Rousseau, aki maga is genfi polgár volt, és nagyon büszke volt erre, a Társadalmi szerződésben, ami az egyik leghíresebb műve, azt mondja:"Akik csak teológust látnak Kálvinban, azok nem ismerik fel lángelméjének teljes nagyságát. Bölcs törvényeink megalkotása, amiben neki nagy része volt, éppúgy dicsőségére válnak, mint maga az Institúció.
Bármekkora változást hozzon is az idő, amíg él bennünk a haza és a szabadság szeretete, nem szűnünk meg áldani e nagy férfiú emlékezetét." Egy szigorú Kálvin és a szabadság szeretete, hogy fér össze a kettő? Vannak, akik azt mondják, hogy Kálvinnal a korlátlan szabadelvűség robbant be a világtörténelembe. Ő volt az individualizmus és a szabadelvűség előharcosa. Sokan emiatt rágalmazzák Kálvint. Mások azt mondják, hogy Kálvin gátja volt mindennek, ami szabadság, és a társadalmat durva, kemény és szigorú törvények igájába hajtotta. Mind a két oldalról, tehát a szélsőjobbról és szélsőbalról is megkapja Kálvin a maga kritikáját. Mindegyik fél épp az ellenkezőjét ítéli el.